11.fejezet

Sziasztok. Itt van a kövi fejezet, mint igértem más szemszögből. Nem kell aggódni (nagyon:D) a bonyodalmak miatt, mint már mondtam happy end párti vagyok :D
Köszi a komikat az előzőhöz :) Ez a fejezet Zsuzsa, Zsu és Juditnak van :) Remélem tetszeni fog mindenkinek és irtok pár komit. Nem húzom tovább igy is sokat kellett rá várni :D
puszi mindenkinek
Anita



(Alice szemszöge)

Olyan tökéletes volt ez a mai nap. Egyike volt a legboldogabb napjaim közül. Hogy miért is? Természetesen azért, mert Edward végre beismerte érzéseit Bellának és eljöttek hozzánk. Olyan buta volt Bella mikor azért aggódott, hogy Esme és Carlisle nem fogják szeretni, nem fogják méltónak találni Edwardhoz. Ilyen gondolatok is csak neki fordulhatnak meg a fejébe. Még, hogy nem szeretik. Hisz már az első perctől kezdve örültek, hogy Edward megtalálta szerelmét. Mindenki, még Rose is bár ez nagy szó nála, boldog.

Na jó, ez nem teljesen igaz. Tanya egyáltalán nem boldog. Nem jött ki úgy a számitása ahogy akarta. Most is valahol az erdőbe őrjöng. Egyáltalán nem sajnálom. Nincs miért. Nem is szereti Edwardot.Nem is értem, hogy miért akarja magának. De ez nem fog megtörténni. Edward Bellát szereti és tudom, hogy sose választaná Tanyat. Bár még mindig elfog a méreg ha visszagondolok arra a napra amikor legelőször találkoztunk Bellával és Tanya már akkor bekavart.

Már hetek, sőt hónapok óta látomásaim voltak egy bizonyos lányról. Az elején nem értettem miért látom őt, hisz általában ritkán szoktam emberek jövőjét kutatni és nem igazán foglalkozok ilyenekkel. De egyik nap mikor épp egy divatlapot olvastam egy olyan látomás tárult szemeim elé ami teljesen megváltoztatta álláspontom. Azt láttam, hogy Forksba fogunk hamarosan költözni és, hogy ott meg fogok ismerkedni Bellával. Akkor láttam legelőször azt, hogy barátnők leszünk. A látomásom után óriási boldogásg lett úrrá rajtam. Alig vártam a pillanatot amikor végre elköltözhetünk és megismerhetem legjobb barántnőmet.

Igaz, hogy ott volt nekem Rose, de vele sose volt és nem is lesz olyan szoros barátság mint köztem és Bella között. Na jó. Kicsit elszaladt velem a ló, még meg sem ismertem személyesen Bellát. Ám egy pár napra rá egy még szebb látomásom volt. Azt láttam, hogy Bella a családunk tagja lesz, de nem úgy mint a barátnőm hanem mint Edward párja. Ekkor éreztem tényleg boldogságot. Végre kedvenc bátyám is megtalálja a szerelmet. Alig vártam már a pillanatot amikor legelőször találkozni fognak.

Hamarosan eljött ez a nap is. Edward kissé furcsán méregetett és mind azt kérdezgette tőlem, hogy mit láttam, mit titkolok előle. Persze nem árulhattam el neki, hogy mit láttam. Mindig leráztam valamivel. És próbáltam nem barátnőmre gondolni mikor ő is a közelembe volt. Eljött hát a nagy nap. Egész ebédig olyan izgatott voltam, hogy még szerelmem nyugalom hullámai se tudtak segiteni rajtam. Kissé furcsa volt látni, hogy Bella mennyire magányos. Egyedül ült és senki se beszélt vele. Nem tudtam, hogy mi miatt ilyen zárkózott. Nem értettem. Hisz annyira szép, annyira kedves lány. Ekkor viszont Ed is megpillantotta.

Szerelem volt első látásra. Tisztán olvasható volt ez mindkettejük arcáról. Szünet végéig őt nézte. Bella pirulva bújt hosszú hajzuhataga mögé, ezzel még vonzóbbá téve bátyám számára. Mikor rápillantottam Tanya arcára viszont nem tetszett amit láttam. Gyilkos szemekkel méregette barátném. Nem tetszett ez nekem. Ez a nő bármire képes lenne. Féltettem Bellát. A szünetnek hamar vége lett és kelletlenül bár de mind elindultunk óráinkra. Egész óra alatt a jövőt kémleltem. Kiváncsi voltam, hogy mi történt biológia órán. Elégedett voltam. Edward szereti Bellát és biztos vagyok benne, hogy Bella is igy érez. Bár még egyikse jött rá erre. És nem is fognak egyhamar rájönni. Ez a gondolat kissé elszomoritott viszont megfogadtam, hogy én majd segitek nekik rájönni.

A következő óráim Bellával voltak. Végre megismerhettem őt. A föld felett lebegtem boldogságomba. Főleg mikor igent mondott a másnapi meghivásomra. Vásárolni megyünk. Úgy éreztem ennél már nem lehetek boldogabb. Egymásba karolva lépdeltünk a kijárat felé. Kint viszont olyan látvány fogadott minket amire nem számitottam. Edward a kocsijának támaszkodva várt rám és Tanya is ott állt mellette. Nem is figyeltem túlságosan rá. De amikor meglátta, hogy Edward Bellát figyeli olyat tett amiért legszivesebben a fejét letépném. Odahajolt hozzá és ajkait rátapaszotta övéire. Már azon kezdtem gondolkozni, hogy megyek és lecibálom róla, mikor Bella váratlanul búcsúzkodni kezdett és elsietett kocsija felé. A szemébe látott szomorúság viszont kétséget se hagyott afelől, hogy fáj neki Edwardot mással látni.

Hazaérve Tanya csak Jasper és Emmett erős szoritásának köszönhette az életét. Ha nem fogtak volna le, biztosan neki ugrottam volna. Esme viszont megkérdezte, hogy miért vagyok ideges rá és erre nem igazán tudtam mit felelni. Főleg, hogy Edward is ott volt. Nem akartam, hogy tudjon még a látomásaimról. Igy hát lenyugottam és gyorsan tereltem a szót. Elmeséltem nekik, hogy megismertem Bellát és az elkövetkezendő órákat róla való mesélésel töltöttem. Tanyat sokszor láttam fintorogni, és egész végig gyilkos tekintettel figyelt de nem érdekelt. Edward szemébe csillogó kiváncsiság, boldogság miatt folytattam és folytattam. Esme nagyon boldog volt, hogy megtaláltam barátnőm és megkért, hogy lehetőleg hamarosan mutassam be neki.

A napok, a hetek teltek és a köztünk lévő barátság napról napra szorosabb lett. Valamint nem csak ez. Edward is napról napra egyre szerelmesebb lett Bellába. Szinte alig várta, annak ellenére, hogy nem ismerte be, hogy meséljek Belláról. És ezzel mindenki igy volt. Nagy meglepetésünkre Rose is már az első pillanattól kezdve kedvesen viselkedett vele és megbarátkoztak. Egyik nap mikor ismét Belláról áradoztam Emmett viccesen megjegyezte, hogy úgy viselkedek mintha szerelmes lennék belé. Az utolsó pillanatban állitottam le magam mielőtt elmondtam volna neki, hogy nem én hanem Ed szerelmes.

Egyik hétvégén Bellánál "aludtam". Pénteken mikor hozzá mentem nem is gondoltam volna, hogy miket fogok megtudni e pár nap alatt. Elborzadva hallgattam. Nem lehet, hogy ilyesmin ment keresztül. Miért pont az ilyen embereket büntet igy a sors. A rémületemet még jobban fokozta mikor elmondta, hogy az a személy amelyik megerőszakolta vörös szemű volt. Szóval egy vámpir. Hogy lehet ilyesmi. Miért pont őt. Szegény. Egyfolytába ez járt a fejembe.Aznap este viszont kifaggattam az érzéiről is.Bevallotta, hogy szereti testvérem de nem hiszi, hogy ő is igy érezne. Én csak sejtelmesen mosolyogtam ezen. Hétfőn mikor suliba mentünk ismét eszembe jutott amit mesélt.  Edward látta rajtam, hogy valami nincs rendbe és rá is kérdezett. Úgy gondoltam, hogy ezt jobb ha tőle és nem tőlem tudja meg.

Ekkor viszont Ed megkérdezte Bellát, hogy nem akarna-e elmenni valahova vele. Barátném elfogadta a meghivást. Hiába faggatott nem meséltem el neki, hogy mit akar mondani Edward. Bátyámnak se mondtam el, hogy Bella hogyan reagál majd. Végre eljött a nap. Edward idegesen várta a reggelt, hogy szerelme után mehessen. Hiába próbáltam nyugtatni nem sikerült. Meg értettem. Én se voltam jobb mikor megismertem Jaspert. Elmosolyodtam az emlékek hatására.

Edward elindult már és mindenki, persze Tanyat kivéve kiváncsian fordult felém, hogy elmeséljem mit láttam.Nagy vonalakban elmeséltem nekik, viszont nem részleteztem túl nagyon. Ez csak rájuk tartozik. Charlie úgy határozott, hogy La Push-ba tölti az éjszakát igy hát akadájok nélkül maradhatot ott Edward. Reggel már nem birtam tovább és felhivtam őket. Meghivtam hozzánk, bár láttam, hogy Ed szivesebben lenne vele kettesben. De akartam már hogy Carlisle és Esme is megismerjék őt. Végül kellettlenül de elfogadta, hogy nem szabadul tőlem.

Tanyaval beszéltem és szépen, mondhatni szépen megkértem, hogy inkább töltse a mai napot távol a háztól. Kissé összevesztünk de azért nem volt olyan nagy ez a veszekedés mint a többi. Főleg, hogy a többiek egyetértettek velem igy hát nem volt más választása. Biztos voltam benne, hogy még sok gond fog adódni miatta.

(Tanya szemszöge)

Elképesztő, hogy az egész Cullen család, hogy eszik ennek az embernek a kezéből. Annyira gyűlölöm. Miért pont most kellett belépjen az életünkbe? Miért? Hisz már Edward is kezdett megszeretni. Sőt. Biztos vagyok benne, hogy igenis szeret csak az a kis ribanc elvette az eszét. Na nem baj. Majd én elintézem őt. Most még egyelőre hagyom, lássam meddig képes elmenni, de utána meg fogja ismerni milyen is vagyok igazából. Nagyon kell vigyáznom, hogy az a másik nőszemémy, a kedves barátnője ne lássa terveimet. Azt hittem, hogy majd Rose is ugyanúgy utálni fogja mint én de tévedtem vele kapcsoltaban. Ő is kedveli azt a lotyót. És persze mindenki más a családból is.

Egyedül Edward miatt aggódok. Nem akarom, hogy hallja, hogy mit akarok majd csinálni barátnőjével. Kiváncsi lennék vajon mivel csalogatta magához őt. Biztos már az első nap ágyba bújt vele. Hisz a hozzá hasonló lányok igy csinálnak. Elvette tőlem szerelmem és ezt nagyon meg fogja keserülni. És ehhez nagyon nagy segitségemre lesznek újanon szerzett ismerőseim....