48.fejezet

- Ugye tudod, hogy ez csak szex volt?

Ez volt az a kérdés, ami a férfi eddigi önuralmát, meghódítási szándékait és félelmét teljes mértékben megállította. Eddig megpróbálta hódítgatni, megmutatni neki, hogy szerelmes belé, hogy bánja a tettét, hogy bármit megtenne azért, hogy visszanyerje bizalmát, szerelmét. Tudta, hogy nem érdemli meg, hogy Bella egyáltalán elfogadja maga mellett, de úgy érezte, hogy talán az, hogy engedett neki, hogy ez az együttlét valamit megváltoztatott. De ettől a kérdéstől betelt a pohár.

- Mi az, hogy csak szex volt? - pattant fel a kanapéről és csalódottan, mérgesen és szikrázó tekintetét a nőre emelte. Az eddigi bizonytalanság átváltott határozottságra, idegességre. Szerelmes volt, igen, de attól még nem fogja eltűrni, hogy a kettejük szerelmét Bella megalázza. Biztos volt benne, hogy a nő is hasonló szerelmet érez iránta, és most először lobbant fel lelkében a harci vágy. Harcolni fog, tisztességes vagy sem módszerekkel, határozottan.

- Én csak... - kezdett bele Bella, de megszeppent és nem tudta folytatni a férfi tekintetében lángoló tűz láttán. Volt ott szenvedély, méreg, de ami a legfontosabb mérhetetlen szerelem. A határozottság ami a férfiből áradt elakasztotta a lélegzetét.

- Ez nem csak szex volt és ezt te is nagyon jól tudod. Mindketten akartuk. Azért, mert mindketten hasonlóképpen szereti a másikat. Bármit is tettem és bármit is mondtam akkor, ez változatlan. Hiába próbálod letagadni, eljátszani, hogy nincs így, mert ez csak hazugság. Tudom, hogy szörnyen megbántottalak és azóta is bánom ezt, de még azokban a pillanatokban is mindvégig imádtalak. - fejezte be a férfi szenvedélyes szónoklatát. Pár pillanatig csak egymás tekintetében mélyedtek, majd ennek is vége szakadt.

- Sziasztok - köszönt nekik vidáman Alice. Látva, hogy szinte figyelemre se méltatják sem őt,. sem a család többi tagját, meglepetten kérdezte gondolatban - Történt valami? 

Válaszra sem méltatta Edward, majd még egyszer szerelmére pillantott és kimenekült a házból. Bellát olyannyira meglepte ez a hirtelen hangulatváltás Edwardnál, majd a hirtelen távozása, hogy egyszerűen képtelen volt bármiféle reakcióra. Annak ellenére, hogy amikor látta, hogy Ed távozik, lelke sikoltozva próbálta rávenni agyát, majd testét, hogy állítsák meg. Mégsem tette. Előbb át kellett gondoljon mindent.

Alice, Victoria és a család többi tagja meglepetten pillantottak mostmár Bellára, tőle várva a magyarázatot egyrészt a férfi hangulatára, illetve a távozására. Ő azonban képtelen volt bármit is mondani. Alicere pillantva kiolvasta tekintetéből, hogy látta, hogy lefeküdt vele, de nincs tisztába azzal, hogy mi történt utána.

- Elnézést - mondta halkan, majd magához képest gyorsan felpattant és bement a szobájába, hátra hagyva tátott szájú családját.

Hátát az ajtónak támasztotta, majd tekintetét végigjáratta a még mindig feldúlt ágyon.Gyomra ismét görcsbe rándult, ahogy eszébe jutottak az itt töltött szerelmes pillanatok. Lassan közelebb sétált és leheveredett a fekhely szélére. Ed szenvedélyes, mégis visszafogott viselkedése, majd hasonlóan szenvedélyes kitörése. Ez az együttlét.... Persze, hogy nem csak szex volt. Hogy is lehetett volna. Hiszen minden pillanatban tiszta szerelemmel adta oda neki magát. És a férfi tudta ezt. Hisz ő is hasonlóan érzelemteljesen szeretkezett.

Kifejezetten tetszett a fiatal nőnek az a határozottság ami szerelméből áradt. Szeretett volna a férfi karjaiban lenni, kimutatni az érzelmeit, szenvedélyesen az övé lenni. Valami azonban mégis visszatartotta. Megbocsátotta neki mindazt amit akkor tett. De félt. Főként Tanya bosszújától.

- Bejöhetek? - kérdezte Alice benyitva a szobába.

- Igen - szólalt meg Bella, kiszakadva a gondolatmenetéből.

- Mi a baj? - faggata a vámpírlány gyengéden, amikor leült barátnéja mellé.

- Láttad, ugye? - kérdezett vissza Bella reménykedve a tagadó válaszban. Csalódottságára Alice bólintott. - Elmondtad nekik is?

- Nem. És nem is néztem végig az egészet - erre a mondatra Bella megkönnyebbülten fújta ki a levegőt. - De nagyon boldog voltam. Azt hittem, hogy ez változtatni fog valamit.

- Annyira össze vagyok zavarodva - tört ki a lányból.

- Akarsz beszélni róla?  - pillantott rá Alice.

- Annyira akartam gyűlölni őt, haragudni rá, amiért ezt tette velem, de nem tudok. Változatlanul szerelmes vagyok belé.

- Ő is beléd - kotyogott közbe a pöttöm lány.

- Rosszat álmodtam és nagyon zaklatott voltam. Ő pedig ... annyira gyengéd volt. Annyira kedves és figyelmes. Megnyugtatott. Biztonságba éreztem magam a karjaiba. És... megtörtént. Engedtem neki - pirult el Bella. - Habár... ez nem teljesen igaz így, hisz... én is akartam. Úgy hiányzott, úgy akartam, hogy minden olyan legyen mint régen. Aztán mikor mondta, hogy jösztök, megijedtem. Mintha felébredtem volna a gyönyörű rózsaszínű álomból. És azt kérdeztem tőle, hogy tudja-e, hogy ez csak szex volt. Ő pedig mérges lett - mesélte Bella könnyes szemekkel.

- Megértem - szúrta közbe barátnője. - Mártmint, ő szerelmes beléd és azt akarja, hogy kibéküljetek. Biztosan azt gondolta, hogy ezzel egy újabb lépést tettetek. És valljuk be, elég romboló lehetett számára ez a kérdés - magyarázta Alice látva a másik nő értetlenkedését. Bella lehajtota a fejét és egy könnycsepp száguldott végig pirospozsgás arcán.

- Igazad van. És neki is. Szeretem őt, jobban az életemnél is, de félek. Félek, hogy mi fog történni ha kibékülünk. El sem tudod képzelni, hogy mennyire szeretnék vele lenni.

- És mitől félsz akkor? - Bella nem válaszol, ezért folytatta. - Azt mondtad mérges lett. Lehet, hogy most megint magát hibáztatja vagy épp ellenkezőleg talán újabb terveket dolgoz ki a meghódításodra.

- Kifejezetten határozottnak és szenvedélyesnek tűnt miután feltettem a kérdést - mondta mosolyogva Bella.

- Ez is volt a terv - csicseregte Alice - Ezért léptem mindig közbe, hogy a lehető legjobban kivánjon, hogy bármit megtegyen érted. Tudom, hogy eddig is teljes mértékben a rabod volt, de még ennél is többet akartam. És úgy látszik sikerült - vigyorgott.

- Remélem - mondta izgatottan Bella.


Ezidőben, Ed az erdő fái között tombolt. Nem gondolta volna, hogy ennyire fog fájni neki Bella viselkedése. Tényleg azt gondolta, hogy valami változni fog, de most érezte csak igazán, hogy nincs értelme ennek az egésznek. Hisz Bella még a szeretkezésüket is csak szexnek minősítette.

Kis idő elteltével, egy szikla szélén ücsörögve gondolt a nőre. A szemei, azok a gyönyörű csokibarna szemek nem tudnak hazudni. Bella sem szexnek tekintette. Ebben mostmár biztos volt.A szemei tisztán mutatták ki a szerelmet. Az ajkai hazug szavakat ejtettek ki, de a szemei képtelenek voltak erre. És ez adja neki az erőt, hogy újra próbálkozzon - határozta el magát.

Már alkonyodott amikor hazafelé indult. Nem szaladt teljes erőbedobással, nem akart túlságosan hamar hazaérni. Hamarosan a ház falai is körvonalazódni kezdtek és emberi tempóban tette meg az utolsó lépéseket. Belépve a házba Alice-t látta a nappaliban egy magazint olvasva feltűnően vidáman.

- Hol van Bella? kérdezte rekedtes hangon. Alice ráemelte aranybarna pillantását és már nem tudta visszafolytani vigyorát. - A szobájában - üzente gondolatban. 

Ed ellépdelt szerelme szobájáig, majd benyitott. Bella rögtön felé fordult és ajkai elnyíltak. A férfi szorosan összezárt ajkai, határozott testtartása és tüzesen kutató tekintete kifejezetten tetszett neki. Talán méginkább beleszeretett most. Ed pedig csak belefúrta tekintetét a lány szemeibe és mint egy vadász, ki tudja, hogy a becserkészni kivánt vadnak nincs menekülési lehetősége, közeledett hozzá. Testével a falhoz préselte Bellát és érzékien megcsókolta.